Néhány város már a puszta adottságaival is idilli maratoni helyszín. Nizza hamar népszerű lett, Firenze majdnem elszúrta, Budapestet komolyan számon tartják a legszebb 42 kilométerek közt.
Minden nagyobb sportesemény hatással van egy-egy ország, régió imázsára, ám hatványozottan igaz ez a szabadtéri, utakon zajló versenyekre. A Tour de France gyökerei évtizedekkel megelőzik az első versenyt: az 1877-es Le Tour de la France par deux enfants című könyv két iskolásfiú felfedező kalandjait beszéli el, egy olyan korban, amikor csak kevesen mentek messzebbre a szomszédos városnál.
A könyv az első, 1903-as Tourig hatmillió példányban kelt el, ezzel a Biblia mögött a második legsikeresebb könyve lett a 19. századi Franciaországban. Számunkra pedig most az a tanulság, hogy a Tour szellemisége eredendően magában hordoz országimázs-építő szándékot.
Sok szempontból viszont a maratonok még alkalmasabbak ugyanerre a feladatra: rövidebb ideig tartanak, így áttekinthetőbbek, befogadhatóbbak, a városokban pedig a lassabb tempó több időt hagy a jellegzetes épületek, hangulatos utcák megfigyelésére. Nézzük, mit tud három, a legszebbek közül való maraton e téren!
Nizza–Cannes
Egyelőre maradjunk is országon belül, a hivatalosan Francia Riviéra Maratonnak nevezett Nizza-Cannes futáson. Kissé talán furcsa is, milyen későn találták ki ezt a versenyt, amelyből a következő még csak a 12. lesz.
Így is már ez a második legnagyobb francia maraton a párizsi után, ami teljesen érthető a pazar útvonal láttán. A rajt a kicsit francia, kicsit olasz, de igazából teljesen egyedi Nizzában van, majd a mezőny úgy jut el Cannes-ba, hogy nem hagyja ki a tömegturizmus radarjele alatt egyelőre elsuhanó Antibes-t sem.
Öt további kisebb településben is gyönyörködhetnek a futók és a nézők, a holtpontokról pedig talán semmi sem vonhatja el jobban a figyelmet a békésen hullámzó tengernél. Nem csoda, hogy a Nizza–Cannes tízezer futóval megdöntötte az újonc maratonok részvételi világrekordját 2008-ban. A klasszikus távon kívül két- és hatfős váltókat is rendeznek.
Az idei versenyt november 4-én rendezik, tehát még akár a helyszínen is élvezhetjük azt, minimum nézőként.
Firenze Marathon
Komolyabb, 35 éves múltja van az olaszországi városi futásnak, amely ugyancsak a második legnagyobb maraton a hazájában, természetesen a római után.
Firenzéről korábban azt írtuk, a világ fővárosa lenne egy ideális bolygón, és bár a bolygónk távolról sem ideális, a véleményünk attól még változatlan most is. Firenzében úgy érezzük, bármikor összefuthatunk az utcán Petrarcával, a belvárost áthatja a tradicionális bőrműves műhelyekből kiáradó illat, elég sétálni egy félórát, hogy az élet császárának érezzük magunkat.
Hanem a helyi maratonisták gondolatai kevésbé fennköltek. A szervezők egy időben azzal bosszantották a menőket, hogy az Arno túlpartjára tették a rajtot, a Piazzale Michelangelóról, egy dombtetőről indult a futás, így mivel a táv során az engedélyezett 75 méternél nagyobb volt a szintsüllyedés, egyetlen rekordot sem hitelesíthettek.
Mára kiküszöbölték ezt a hibát, így a Firenze Marathon beverekedte magát a világ húsz legfontosabb versenye közé, és persze már születhetnek hiteles rekordok, akár az idei, november 25-i futáson is. A firenzei versenyen 1993-ban és 1998-ban is magyar győztest ünnepeltek a női mezőnyben, előbb Petrik Évát, majd Kovács Idát.
Budapest Maraton
A firenzeihez hasonló múlttal dicsekedhet Budapest maratonja is, az idei, október 7-i verseny lesz a 33. kiadás. Bár a rajt és a cél nem világörökségi helyszínre került (a Pázmány Péter sétányról, az ELTE Lágymányosi Campusa elől indul, és oda is érkezik a mezőny), a kör számos klasszikus helyszínt érint.
Márpedig a városi maratonok egyik fő erénye, hogy akár a saját városa is meglepheti a résztvevőket, esetünkben a Hősök terének, az Andrássy útnak, a Lánchídnak vagy a Budai alsó rakpartnak egy teljesen új arcára csodálkozhatnak rá.
Bár a nem futó lakosság egy része rendszeresen zsörtölődik az útlezárások miatt, azért a dolgozatunk elején szereplő tételre fényes bizonyíték a Budapest Maraton: rengeteget javít a város imázsán, és ezt számok is igazolják.
Míg Firenzében idén tízezer nevezővel számolnak, a tavalyi Budapest Maratonon majdnem 32 ezren indultak, köztük 5400 külföldi, 81 országból – érkeztek versenyzők Új-Zélandról és Costa Ricáról is. Ha általuk Budapest egy lapon szerepel Firenzével és a francia Riviérával, akkor nem szólhatunk egy rossz szót sem.
Ez is érdekelhet:
Egy tökéletes világban Firenze lenne a világ fővárosa, de a világ nem tökéletes. Csak majdnem.
antibes | Nizza | maraton | francia riviéra | maratonfutás | Firenze
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!