Athénban az Akropoliszhoz mászunk, Mükénében az Oroszlánkaput látogatjuk meg, Delphoi az amfiteátrum miatt híres, Krétán a Knósszoszi Palotát rengetegen látogatják, hogy csak néhány varázslatos görög nevezetességet említsünk. A felsoroltak azonban mind az ókorból ittmaradt emlékek, ami Görögországra, minden kultúra bölcsőjére a leginkább jellemző. A Pindosz-hegység különös sziklái azonban középkori titkokat rejtenek, csúcsukra összesen huszonnégy bizánci kolostort építettek.
Gyakorlatilag a 19. századig rejtve maradtak a Meteorák – néhány utazó fedezte fel, hogy a különleges formájú és mintázatú sziklák égbe törő tetején épületek állnak. Ezek az épületek pedig még mai napig működő kolostorok. Az eredeti huszonnégyből számos intézmény elpusztult, a második világháború a görög ortodox vallási intézményeket sem kímélte.
Felfoghatatlan, vajon hogyan építették fel a korabéli infrastrukturális viszonyok között a nagyszabású egyházi épületeket, mindenesetre a célkitűzés sikerült: a szent helyek így közelebb kerültek az istenekhez, hiszen a több mint hatvanmillió év alatt formálódott roppant sziklatestek eleve a felhők hasát cirógatják.Jelenleg hat kolostorban élnek szerzetesek, az egyikben ráadásul apácák.
A teljes elvonulás biztosított, vannak olyan kolostorok, melyekhez a mai napig nagyon körülményes eljutni, és a nagyközönség számára bizonyos napokon megnyitott intézmények felfedezéséhez is rendesen neki kell veselkedni, hiszen van, ahová több száz lépcső vezet fel. Megéri a hegymenet, nemcsak vallásilag, de kulturálisan is lenyűgöző az élmény. A világ tetején állni, olyan helyen, ami hihetetlen, a fizikával dacoló áldozatok és törekvések nyomán jött létre.
Mindegyik kolostor önfenntartó, kerteket gondoznak, csak olyan szükséges dolgokat szereznek be a kinti világból, melyeket nem tudnak előteremteni. Még ma is látni, ahogy időnként a szerzetesek köteleken húznak fel-át különböző csomagokat.
A kolostorok a héten meghatározott napokon fogadnak látogatókat, csekély belépő megváltása ellenében.
Az öltözetünkre nagyon figyeljünk oda, fedett térdekkel és vállakkal lépjük be, de ha nincs nálunk ilyen holmi, a kapuban még magunkhoz vehetünk némi textilt, amit kifejezetten a látogatóknak készítenek oda. Rendezettség, csend fogad, amit természetes, hogy mi is megőrzünk.
Érdekes, hogy a kolostorokat más-más szentekhez ajánlották, egy közös mégis van bennük: az összes oltár kelet felé néz.
Annak ellenére, hogy a keresztény vallás nem tulajdonít különösebb mitikus erőt a napnak, úgy tartják, a múltban a kelő nap volt az egyetlen fizikai kapcsolódási pont a hegyekre épült kolostorok között.
A völgyben található Kalambaka városban érdemes megszállni, és legalább két napot szánni a csodálatos hegyekre. Tavaszi vagy őszi hónapokban, amikor a hőség nem elviselhetetlen, túrázni is izgalmas, s ha lehet egy tippünk, a Meteorák megérik a korán kelést: csodásak a napfelkelték, ahogy a magas sziklákat pillanatról pillanatra bevilágítják a nap sugarai.
Látványosak a napnyugták is, a levegő hirtelen hűl, a hegyvonulat környezete elsötétedik, és hamar megjelennek a csillagok is, melyek a csekély fényszennyezés miatt jól megfigyelhetőek. Valahol itt kezdődik a béke és a csend.
Ez is érdekelhet:
(Fotók: Getty Images, Pixabay, Unsplash)
sziklák | meteorák | hegyek | meteora | kolostor | zarándokhely
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban

Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!