A digitális korban, amikor a kézzel írott leveleket, üdvözlőlapokat és szerelmes-verseket már mind pixellapokra gépelt sorok váltották fel, van egy eszköz, ami nagyon közel áll a szívünkhöz. És nem csak azért, mert gyakran a zsebünkben vagy táskánkban is lapul egy-egy darab, hanem mert a magyarnál is magyarabb. Bíró László és golyóstollának története.
Talán elsőre meglepően hangzik, de ez a kis szerkezet, ami mintha ősidők óta velünk lenne, nincs száz éve, hogy meghódította a világot. A golyóstollat megelőzte persze számos írásra alkalmas eszköz, melyek mindegyike egy tollhegy segítségével a sötét, vizes indiai tintát alkalmazta. Tollszárat pedig már körülbelül i.u. 600 óta használtak, míg a grafitceruza 1795-ben került be az írószerszámok közé. A megbízhatóbb, tartósabb és egyszerűbb golyóstoll erre a piacra tört be a második világháború idején.
De kezdjük inkább a legelején.
A golyóstoll ötletének megvalósításával a történelem során többen is próbálkoztak – állítólag John Loud például már 1888-ban szabadalmaztatta a golyóstollat, de termékének piaci bevezetése elbukott, a szabadalom pedig így idővel elévült. Az igény tehát már elég sok ideje adott volt egy nem elkenődő, egyszerűen használható toll iránt, a megfelelő technológia és a jól időzített piaci bevezetés azonban majdnem a 20. század közepéig váratott magára, és végső változata a magyar feltaláló, Bíró László nevéhez fűződik.
Bíró László József 1899-ben született Budapesten egy zsidó család gyermekeként. Bíró, aki újságíróként és festőként is sokszor szembekerült a töltőtollak okozta foltokkal, a gyakran elmaszatolódó és gyakran cserélendő tintával, régóta megoldást keresett a problémára.
A nagy ötletek pedig szinte mindig egy véletlennek köszönhetőek: Bíró egy nyomdában tett látogatásakor ismerkedett meg az újságok nyomtatásához alkalmazott gyorsan száradó tinta és a henger egyszerű használatával.
“Azon kezdtem el gondolkozni, hogyan lehetne ezt a módszert leegyszerűsíteni egy hétköznapi toll szintjére.”
Bíró ezután kísérletezésbe kezdett: először a töltőtollban használt tintát szerette volna lecserélni a nyomdatechnikában használt gyorsan száradó verzióra, ez azonban nem működött: a tinta túl sűrű volt, így lassan csorgott le a toll végéig.
Így jött a golyós végű, a patronnal közvetlen kapcsolatban lévő, vékony tintaréteggel bevont tollhegy ötlete, mely az írás során a saját tokjában forogva biztosította a tinta folyamatos és egyenletes adagolását. Bíró ezt az ötletet a töltőtollban használatos és a nyomdákban alkalmazott tintával is tesztelte, de egyik összetétele sem bizonyult megfelelőnek.
Szerencsére Bíró testvére, Bíró György vegyész volt, így neki köszönhetően nem sokkal később megszületett a tökéletes viszkozitású tinta. Innentől pedig már csak a szabadalom választotta el a Bíró fivéreket a sikertől: 1938 július 15-én "Biro" néven bejegyezték a golyóstollat – a biro elnevezés egyébként az Egyesült Királyságban, Írországban és Ausztráliában még mindig használatos.
A történelem azonban közbeszólt, és a zsidó származású Bíró László 1940-ben menekülni kényszerült Magyarországról. Argentínában telepedett le, ahol Ladislao José Biro néven vált ismertté.
Az 1938-ban Magyarországon szabadalmaztatott golyóstoll ötlete így végül Argentínában futott be: Bíró hamar mecénásokra talált, és az ötletből sikeres kereskedelmi termék lett, gyártását 1943-tól az újonnan alapított Eterpen vállalat neve alatt kezdték meg.
A második világháború alatt az első nagy felvásárlójaként a Királyi Légi Haderő mintegy harmincezer darabot rendelt az új termékből, kihasználva, hogy a töltőtollal ellentétben a golyóstoll nagy magasságban is működött. A háború után pedig az akár hat hónapig is patroncsere nélkül hibátlanul működő golyóstoll meghódította az íróeszközök piacát.
A golyóstoll sikerére több vállalat is felkapta a fejét: 1945-ben két íróeszközöket gyártó vállalat, a Rotring ceruzák gyártásában élen járó Eversharp, és a ceruzáiról ismert Eberhard–Faber közösen megvásárolták az Eterpentől a golyóstoll gyártási és marketingjogait.
Miután milliókat öltek a termék fejlesztésébe és reklámozásába, a végül Eversharp CA néven megjelent termékük csúfos kudarcot vallott a piaci tesztelések hiánya és a túlságosan sürgetett piaci megjelenés miatt.
Mindeközben a Buenos Airesben tett látogatása során az amerikai Milton Reynolds is felfedezte a Biro-toll előnyeit, így Chicagóba hazatérve az Argentínában vásárolt mintadarabok alapján belefogott a golyóstoll gyártásába. Akárcsak az Eversharp, ő is 1945-jelent meg a piacon saját golyóstollával, a Reynolds Rockettal, melyből már az első napon nyolcezer darabot adtak el.
Milton Reynolds azonban nem vásárolta meg a gyártási jogokat, így az Eversharp – a Reynolds golyóstollak sikerétől tartva – pert indított a vállalat ellen. Mind a pereskedés, mind az Eversharp és a Reynolds termékek tökéletlenségei végül a két vállalat bukásához vezettek. A Reynolds 1951-ben szűnt meg, míg az Eversharpot 1957-ben a Parker vásárolta fel.
A golyóstoll harcoktól és kudarcoktól övezett történetének megmentője végül Marcel Bich lett, aki 1945-ben barátjával, Edouard Buffarddal alapította meg vállalatát, mely először töltőtollakat és a Rotring ceruza részeit kezdte el gyártani.
Bich is hamar meglátta a golyóstollban rejlő potenciált, és 1950-ben a saját vállalata által fejlesztett, hatszögletű testtel és műanyag kupakkal zárható golyóstollal, a BIC Cristallal jelent meg a piacon. A Cristal „megbízható toll megfizethető áron” szlogenjével és alacsony árával kitűnt a korábban megjelent hasonló, de drágább tollak sorából.
Marcel Bich végül 1953-ban vásárolta meg a golyóstoll szabadalmát kétmillió amerikai dollárért Bíró Lászlótól, így a golyóstoll végre révbe ért, és azóta is nélkülözhetetlen: mert legyen szó egy szerződés aláírásáról, megbeszéléseken való jegyzetelésről, egy post-it üzenetről vagy a Moleskine füzetünk firkálásáról, a biro a dolgozóasztalunk és a mindennapjaink elválaszthatatlan része.
Ez is érdekelhet:
Sugár Felícia négy esztendővel ezelőtt látott egy kerámiapoharat ábrázoló képet, ami akkora hatással volt rá, hogy azóta hatalmas fordulatot vett az élete.
(Fotók: Unsplash)
argentína | golyóstoll | toll | magyarország | Bíró László | Eberhard-Faber
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!