Minden egy álommal kezdődött. Ferry Porsche éppen 75 évvel ezelőtt, 1948-ban hozta létre csapatával együtt azt a sportautót, amely útjára indította a legendás márkát, hogy példás sikertörténetet járjon be. Hagyomány és innováció, dizájn és funkcionalitás, exkluzivitás és elfogadottság: ezek azok az értékek, amelyek 1948 óta jellemzik a Porschét és modelljeit.
Amikor Ferdinand Porsche 1930-ban saját vállalkozást indított Stuttgartban, már régóta neves autótervezőnek számított, karrierje során az Austro-Daimler, a Daimler és a Steyr gyáraknál dolgozott. A második világháború vége felé, miután Stuttgartban egyre gyakoribbak voltak a bombatámadások, úgy döntött, hogy cégét ideiglenesen a biztonságosabb ausztriai Gmündbe költözteti. Az egykori fűrészüzem épületeiben nem voltak ideálisak a körülmények, de a Grossglockneren túl alig fenyegetett a háború zűrzavara, és mind a háromszáz alkalmazottjának volt ennivalója.
Álomautóból sportautógyár
Miközben Ferdinand Porsche 1945-től két éven át a franciák fogságában volt, a cég sorsa fia, Ferdinand Anton Ernst Porsche kezébe került. Ferry, ahogyan mindenki ismerte, azzal tudta életben tartani a vállalkozást, hogy mezőgazdasági gépeket, traktorokat gyártott, míg a neves olasz versenyautógyártó Cisitalia megrendelése azt is lehetővé tette számára, hogy valóra váltsa régi álmát, amiről azt mondta:
„Körülnéztem, és nem találtam olyan autót, amiről álmodtam, ezért úgy döntöttem, hogy magam építem meg.”
A versenyautók mintájára acélvázas szerkezettel, alumínium karosszériával készült Ferry Porsche sportautójának első prototípusa, amit akkor még sport-Volkswagen néven emlegettek, a fontosabb alkatrészeket, a motort és a sebességváltót ugyanis a Ferdinand Porsche által konstruált bogárhátúból vették át. A középre épített motor teljesítményét azonban 25-ről 35 lóerőre növelték, ezzel a mindössze 585 kilogrammos nyitott sportkocsi 135 km/órás végsebességet ért el. A 356-os számú típus 1948. június 8-án kapta meg a forgalomba helyezési engedélyt.
Ferry Porsche nem elégedett meg ennyivel, az első prototípus után is folyamatosan dolgozott a 356-oson. Kupékarosszériát tervezett hozzá, a motor teljesítményét 40 lóerőre növelte, és az autó hátuljába építette át, így helyet hagyott a pótülésnek és a csomagoknak – a farmotoros építésmód hagyományát a 911-essel a mai napig őrzi a Porsche. Gmündben összesen negyvennégy kupé és nyolc kabrió készült 1950-ig, és ezekkel a modellekkel lépett a nemzetközi reflektorfénybe is a Porsche, amikor bemutatta a sportautókat 1949-ben a neves genfi autószalonon.
Visszatérés Stuttgartba
Ferry Porsche akkor még úgy gondolta, hogy a 356-osból körülbelül ötszáz példányt tud majd eladni. Talán ez volt élete egyetlen hibás becslése, valójában ugyanis 78 ezer darabot gyártottak a típusból 1965-ig. A meglepően nagy kereslet inspirálta a Porsche mérnökeit arra, hogy folyamatosan újabb változatokkal álljanak elő, megerősítve a márka hírnevét az innovatív sportautók gyártójaként. Ferdinand Porsche mérnökirodájának néhány éven belül szinte a semmiből sikerült felépítenie második lábát, a jól menő sportautógyártó részlegét.
1950-ben a termelést Stuttgart-Zuffenhausenbe költöztették, a 356-os sorozatgyártása a Reutter karosszériaüzemében kezdődött meg, majd az európai értékesítési hálózat kiépítése után az Egyesült Államokban is megvetette a lábát a márka. A sportautók fejlesztése mellett a Porsche mérnökei különféle megrendeléseken is dolgoztak, például egy kétéltű, összkerékhajtásos járművet alkottak a német haderőnek. Az alapító Ferdinand Porsche már nem érhette meg a legnagyobb sikereket, 1951-ben 75 éves korában hunyt el.
Az ötvenes évek derekán a sportautókat már a Porsche saját jelvénye díszítette, amelyen Stuttgart jelképét, az ágaskodó paripát kombinálták a württembergi címerrel. Múltjára elsőként 1960-ban tekintett vissza a Porsche, amikor megnyitotta első gyűjteményét a zuffenhauseni gyárban, míg a jelenlegi múzeum látványos épülete 2009 óta várja a rajongókat. A növekedés jeleként a hatvanas években kezdődött el a weissachi tesztpálya építése, addig ugyanis egy Stuttgarthoz közeli reptér kifutópályáján tesztelték a fejlesztés alatt álló modelleket.
A 911-es születése
A mérnökök közben a sikeres 356-os utódján dolgoztak, amit idén éppen hatvan éve, 1963-ban a párizsi autószalonon mutattak be, és ami a következő évben került gyártásba. A neve eredetileg 901-es lett volna, de mivel a háromszámjegyű típusnevek jogait középen a nullával a Peugeot birtokolja, ezért 82 legyártott modell után a Porsche kénytelen volt átnevezni a sportautóját. Ezt ma már aligha bánják, hiszen így született meg a legendává vált 911-es típusjelzés. Az első modell kétliteres, hathengeres motorja 130 lóerős volt, amivel 210 km/órás sebességet ért el.
A megfizethető belépőmodell szerepét a 90 lóerős motorral szerelt 912-es vette át a 356-ostól, 1970-ben pedig megérkezett a Volkswagennel közösen fejlesztett középmotoros roadster, a 914-es, ami a formájával megosztotta a Porsche rajongóit, de négyhengeres motorjával és kedvező alapárával igazi sikermodell lett. A 911-esből közben elkészült a világ első biztonságos kabriója, az amerikai piac igényeinek megfelelve masszív bukókerettel szerelt, mégis rendkívül stílusos Targa, ami a kabrió mellett a mai napig része a 911-es kínálatának.
A weissachi fejlesztőközpontban már nemcsak a Volkswagen, de a Seat és még a Lada számára is dolgoztak a Porsche mérnökei, akik repülőgépmotort és pilótafülkét is terveztek. A 911-es biztonságát folyamatosan fejlesztették, az újratervezett lökhárítók például egészen a 964-es széria bevezetéséig, 1989-ig határozták meg a típus megjelenését, az utasokat integrált fejtámaszok és hárompontos biztonsági övek óvták. 1972-ben érkezett meg a versenyautókat idéző 911 Carrera RS 2.7, ami a jellegzetes kacsafarok-légterelőjével indította útjára a spoilerek divatját.
Sokszínűbb kínálat
Még nagyobb szenzációnak számított az 1975-től kapható 911 Turbo, amit a kora leggyorsabb sorozatgyártású sportautójaként tartottak számon, a több mint 250 km/órára képes modellt szélesebb karosszériájáról és méretes hátsó szárnyáról lehetett felismerni. A kínálat túlsó végére érkezett meg a Volkswagennel együtt fejlesztett orrmotoros 924-es, amelynek gyártása az Audi neckarsulmi üzemében kezdődött meg, és amire jelentős kereslet mutatkozott, 1988-ig összesen több mint 150 ezer példánya hagyta el a gyártósorokat.
A Porsche ezután is tovább bővítette a kínálatát. A 924-es alapjára készült el a 944-es, ami a Boxster és Cayman érkezéséig a Porsche legnagyobb számban eladott sportautója lett, a koncepcióját később a 968-as folytatta. A hetvenes évek végén pedig még a 911-es utódjának szánták, végül önálló modell lett a nyolchengeres 928-asból, ami 1978-ban elnyerte az európai év autója díjat, erre egyébként a mai napig más sportautó nem volt képes. A Gruppe B versenyautó-prototípus 1985-ben 959-es néven, a Porsche első szupersportautójaként került sorozatgyártásba.
A sportautó evolúciója
Huszonötödik születésnapjára alaposan megújult a 911-es. Az 1988-ban bemutatott 964-es széria új 3,6 literes motort, optimalizált aerodinamikájú karosszériát és automatikusan mozgatott hátsó szárnyat kapott. A kupé, kabrió és targa változatban készülő 911-es ekkor már blokkolásgátlóval és katalizátorral felelt meg az idők szavának. 1989-ben jelentős újdonságnak számított a kínálatban a tiptronic automata sebességváltó, amit manuálisan is lehetett kapcsolni, ezt hamarosan a kormánykeréken lévő gombok egészítették ki.
Csak négy évet kellett várni a minden téren továbbfejlesztett, 993-as szériájú 911-esre, amelynek Targa változata a hátsó szélvédő alá csúsztatható üvegtetőt kapott. 1997-ben pedig teljesen megújult a 911-es, és a 996-os széria áramvonalasabb karosszériájánál is nagyobb változásnak számított, hogy léghűtésesről vízhűtéses motorokra váltott vele a Porsche. A márka új korszakát ezen kívül a ’93-as Boxster koncepció vezette fel, az 550 Spydert felelevenítő roadster elsöprő sikerét mutatja, hogy
a sorozatgyártás 1996-os indulása előtt látatlanban is tízezer megrendelés érkezett rá.
1999 a teljesítmény jegyében telt a Porschénél. A Boxster modellfrissítésével együtt megjelent a 252 lóerős Boxster S, míg a 911-esből megérkezett a GT3 és a Turbo. Az előbbi a legendás Carrera RS hagyományait folytatta, versenypályára szánt sportautóként, az utóbbi pedig a Turbók közt elsőként kapta meg a tiptronic sebességváltót, valamint a kerámia-kompozit fékeket. A kerámiafék később szériafelszerelés lett a 2001-ben megjelent 911 GT2-esen, ami 462 lóerős teljesítményével a Porsche addigi legizmosabb sorozatgyártású sportautójának számított.
A motorsport hajtóereje
A Porsche nevét a motorsportban elért sikerek is ismertté tették. A márka elsőként 1951-ben hívta fel magára a figyelmet, amikor kategóriagyőzelmet aratott a 24 órás Le Mans-i futamon a 356 SL Coupéval. 1956-ban már abszolút győzelmet szerzett a Porsche az 550 Spyderrel az olaszországi Targa Florión, elsőként múlva felül egy kisebb kategóriás versenyautóval az erősebb Ferrarikat és Maseratikat. A Porsche a Formula–1-ben is sikerrel vetette meg a lábát, 1962-ben a francia nagydíjat Dan Gurney nyerte meg a 804-essel.
A hatvanas évek végére a Porschék már olyan legendás futamokon arattak győzelmeket, mint Monte-Carlo, a Targa Florio, Daytona, Sebring és a Nürburgring. Ferdinand Porsche unokája, a későbbi Volkswagen-vezérként ismert Ferdinand Piëch vezetésével fejlesztették ki a 12 hengeres motorral szerelt 917-est, ami a hetvenes évek elejétől a Porsche addigi legsikeresebb versenyautójává vált. Futamot nyert többek közt Monzában és Spában, majd 1970-ben megszerezték vele a Porsche első abszolút győzelmét a Le Mans-i 24 órás versenyen, amit 1971-ben megismételtek.
A 911 Carrera összkerékhajtású változatával állt rajthoz a Párizs-Dakar-ralin a Porsche, 1984-ben elhozta a győzelmet, két évvel később pedig a 959-essel ismételte meg a sikert. A Formula–1-ben saját fejlesztésű motorral jelent meg újra a Porsche, az ezer lóerőre képes turbómotorral Alain Prost és Niki Lauda is világbajnoki címet szerzett a McLarennel. A legutóbb a 919 Hybriddel tért vissza a Porsche a 24 órás Le Mans-i futamra, ahol 2019-re megszerezte a márka történelmének 19-edik győzelmét, ez pedig abszolút rekordnak számít.
Új terepen a Porsche
2002-ben ismét új terepre merészkedett a Porsche, amikor bemutatta első szabadidő-terepjáróját. A Cayenne olyan új ügyfeleket vonzott, akiknek ezzel a praktikus modellel sem kellett lemondaniuk a Porsche sportautók kínálta vezetési élményről. A kategóriateremtő 2010-ben érkezett második, és 2017-ben bemutatott harmadik generációja is tovább finomította a receptet, immár kupékarosszériával is kapható. Sikere nyomán alkotta meg a Porsche a Macant, ami 2014 óta kompakt méretben kínálja mindazt, amit a Cayenne-ben nagyra értékelnek a vevők.
Nem feledkezett el a szupersportautók rajongóiról sem a Porsche,
a 2000-ben még tanulmányautóként leleplezett Carrera GT három évvel később gyártásba is került, 612 lóerős V10-es szívómotorjával 330 km/órás végsebességet ért el. A sportautók kínálatát a Boxster kupékarosszériás testvére, a Cayman tette teljessé, míg a Porsche ismét újabb kategóriát indított útjára, amikor 2009-ben bemutatta négyajtós sportautóját, a Panamerát, amelynek jelenleg kapható második generációjából Sport Turismo néven praktikus kombi is készül.
A Porschénél időközben folyamatosan dolgoztak a 911-es tökéletesítésén.
A 2004-ben megjelent 997-es széria modellfrissítésével jelent meg a duplakuplungos váltó a tiptronic helyett, míg a 2011-ben bemutatott 991-es széria újdonsága a hétfokozatú manuális sebességváltó volt. 500 lóerős szívómotorjával és kézi váltójával igazi különlegesség lett a 911 R, ami az 1967-es elődjéhez hasonlóan a nagy teljesítményt ötvözte a könnyű konstrukcióval. A múltat később olyan limitált szériás modellekkel elevenítette fel a Porsche, mint a stílusos 911 Sport Classic.
Az elektromos jövő felé
A 2010-es évek a hibrid hajtás jegyében indult a Porschénál. A Cayenne S Hybrid lett a márka első sorozatgyártású hibrid autója, a 911 GT3 R Hybrid a versenypályákra vitte el a hibrid hajtást, míg a 918 Spyder koncepció a Porsche új plug-in hibrid szupersportautójának előfutára lett. 2013-ban sorozatgyártásba kerülő változata 6 perc 57 másodperces köridőjével döntött rekordot a Nürburgringen, és az ikonikus versenypályán azóta is újabb rekordokat állít be a Porsche, például a fantasztikusan gyors 911 GT2 RS-sel, majd legutóbb a 911 GT3 RS-sel.
A Boxster elektromos prototípusával már 2011 óta kísérletezett a Porsche, 2014-ben pedig a Cayenne lett a világ első prémium plug-in hibridje, a jövőt azonban a 2015-ben leleplezett Mission E tanulmányautó villantotta fel a 600 lóerős elektromos hajtásával, 500 kilométeres hatótávjával és 800 voltos villámgyors töltésével. A Porsche rövidesen ezt az álmát is valóra váltotta, 2019-ben már első elektromos autója, a Taycan sorozatgyártású változatát mutatta be, amelynek népszerűsége a 911-esével vetekszik, nemsokára pedig a Macan elektromos utódja követi.
A Porsche azóta is fáradhatatlanul csiszolja az eszmény sportautó ideáját. 2016-ban a 718 Boxster, majd a 718 Cayman folytatta a négyhengeres típusok hagyományait, a kínálatuk csúcsán a 718 Cayman GT4 RS és 718 Spyder RS pedig egyenesen a 911 GT3-ból származó 500 lóerős erőforrást kapja. A 911-esből 2017-ben készült el az egymilliomodik példány, két évvel később pedig megérkezett a legújabb evolúciója, a 992-es széria, ami
tovább tökéletesíti mindazt az időtlen dizájnt és innovatív technológiát, ami a Porsche esszenciáját jelenti.
Ferry Porschénak annak idején világos elképzelése volt az ideális sportautóról, amelynek innovatív és hatékony technológiája a dinamikát és az exkluzivitást ötvözi a mindennapi használhatósággal. Az ő valóra vált álma tükrözi mindazokat az értékeket, amelyek 1948 óta megkülönböztetik a Porschét. A márka mérnökei ennek szellemében a kezdetek óta, 75 éve napról napra újra feltalálják az eredeti koncepciót, hogy megalkossák a tökéletes sportautót, azaz valóra váltsanak egy olyan álmot, amit mindannyian szívesen álmodunk tovább.
porsche | autótörténelem | porsche 75 | márkatörténet | ferry porsche | ferdinand porsche
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!